-Rohadék Zoigron! -sziszegtem saját magamnak, miközben hátamat egy fának vetettem. -Hogy lehetett velem ennyire szemét? Ez egy komoly döntés! Nekem is hallanom kellett volna, a saját fülemmel, nem pedig majd Zoigron-tól megtudni. Haj... Vajon mit fog választani? Megöleti a gyermekét csak, hogy "Halálszárny" végre hűséges legyen hozzá? Nem... Catherin ahhoz túl lelki-ismeretes...
-Tévedsz. -szólalt meg a hátam mögül egy hang. Meglepve pördültem meg, aminek az lesz a következménye, hogy jól lefejeltem a fa törzsét, aminek támaszkodtam.
-Látom az ügyetlenséged még a mai napig sem változott meg kedves fiam...
-Genhar! -álltam fel, hogy aztán a földig hajoljak. -Megtiszteltetés, hogy meglátogatsz engem... -mondtam, miközben újból kiegyenesedtem. Lopva rápillantottam az előttem lebegő szürkésfekete foltra.
-Ne hajlongj itt nekem! -csattant fel élesen a hang, mikor már másodszorra érintette orrom a földet a mély hajlongások közepette. -Nincs rá szükség. Te tettél nekem szívességet, mikor beleköltöztél annak a Zoigron-nak a testébe, hogy felügyeld mindenegyes tettét. Mit gondolsz, segített valamiben is a jelenéted? Változott egy kicsit is?
-Azt hiszem igen ó hatalmas Wizzoal árny! Meg tanult szeretni egy nőt, akit te is jól ismersz, ha minden igaz. de ettől függetlenül nekem úgy tűnik nem változott semmit. Sajnálom, hogy elbuktam Genhar. -sütöttem le szememet.
-Nem buktál el fiam. -dörrent élesen a hang a fejem felett. -Sokat sikerült elérned egy olyan nekrisnél, mint Zoigron. Hát, most válaszolj! Kinek sikerült elrabolnia Zoigron szívét?
-Azt hittem tudod, Árny. Catherin Newbury-nek. És nem csak Zoigron szívét sikerült elrabolnia. -az utolsó mondatot már suttogtam.
-Szóval, az előbb azért beszéltél róla... De rosszul ismered, ha az a véleményed róla, amit előbb mondtál. -felelte mindenidők leghatalmasabb Wizzoal-ja. Illetve volt Wizzoal-ja. Most már csak a szelleme a régi hatalmas Genhar-nak, ki apám helyett apám volt.
-Igen, hallottam, hogy azt mondod nekem: tévedsz. De miért tévednék? Catherin egy...
-Kemény lelkű gyilkoló gép, ha a szükség úgy hozza. Nincs lelki-ismerete. Gondolkozás nélkül megölte gyermekek százait a próbán, mit le kellett tennie. Mikor a végén megkérdeztem, hogy őszintén, volt-e bűntudata, vagy tétovázott-e egy percre is. Mire rám nézett olyan gyilkos tekintettel, amilyet még magától Zoigron-tól sem láttam, és azt válaszolta: Számít az bármit is? Szellem létemre kirázott tőle a hideg. Félelmetes egy nekris az a lány. Nem neked való, hidd el. -mondta Genhar szelleme üres szemgödreit felém fordítva.
-Ha annyira veszélyesnek találtad belé, miért nem költöztettél egy Wizzoal lelket? -kérdeztem még most is kétkedve az előbb hallottakon. Nem hiszem el, hogy Catherin képes lenne ilyen dolgokra!
-Hidd el, próbáltam. De valami miatt belé nem sikerült lelket ültetnem, mint Zoigron-ba.
-Nem? Hogy-hogy? Pedig kettejük közül Zoigron az erősebb. -mondta elképedve. Micsoda meglepetéseket rejteget még ez a nő?
-Nem vagyok biztos benne... Ilyen eseménnyel még sosem találkoztam, meg hát még meglepődni sem volt időm, mert rögtön el is tűnt. -mondta az Árny.
-Szóval akkor... Van valami Catherin-be, ami ellenállóvá teszi őt a Wizzoal mágia ellen? -kérdeztem meglepve. Genhar szelleme egy pillanatig tűnődve szemlélt engem, majd lassan bólintott.
-Igen, úgy vélem. De, hogy hogyan képes erre, szégyellem, de nem tudom. Semmiféle segédfogalmam sincsen -csóválta fejét szomorúan a Wizzoal árny. Aztán hirtelen, mintha fény gyúlt volna élettelen üres szemgödreiben, és rám nézett. -De te, talán megtudhatnád. Ha jól vettem ki szavaidat Catherin is viszont szeret téged. Illetve Halálszárnyat szereti. Ha talán érdeklődnél ilyesféle dolgok iránt, az nagy segítség lenne.
-Tessék? -kérdeztem elképedve. -Hogy jut eszedbe ilyesmi? Én szeretem Catherin-t! Sosem használnám ki a belém vetett bizalmát. -kiabáltam, remélve, hogy hangom nem jut el Zoigron-ék fülébe.
-Már, ha bízik benned. Az a nő egy álnok kígyó, higgy nekem. Én lebegtem végig mellette, miközben minden egyes próbán egy gyilkost is megszégyenítő hidegvérrel tette le egymás után a feladatokat. Egy percig sem látszott tétovázni, egy percig sem gondolkodott el azon, hogy helyes-e az amit tesz, vagy éppen nem az. Olyan lelkierővel és akaraterővel rendelkezik, hogy olyat még soha életemben nem láttam. Komolyan mondom, nem sokon múlott, hogy Zoigron teljesítményét is lekörözze. -próbált fülbe mászó hangjával kétségeket állítani bennem Genhar.
-Miben nem sikerült legyőznie Zoigron-t? Egyáltalán miből áll egy ilyen próba? -kérdeztem gondolataimba merülve, és éreztem, hogy egyre több kétségekkel teli kérdés szeretne kitüremkedni a számon.
-A próbák mindig mások. De egy valami mindig ugyanaz: van benne fizikai próba. Ez volt az, amiben Zoigron túl szárnyalta Catherin teljesítményét. Zoigron-nak emellett volt benne lelki erő, mennyire képes visszafogni magát, míg Catherin-nek saját magával kellett szembesülnie. Milyen is ő igazából. -mélázott el egy pillanatra mesélés közben az Árny.
-Hm... Ez... Érdekes. -mondtam lassan.